Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

konyhára. Baromfit gyakran vágtak tyúkhúslevesnek, paprikás csirkének, töltött csirkének; a kacsát és a pulykát többnyire egészben sütötték meg. Itt meg kell említenem azt is, hogy az uradalom állatállományának, baromfiállományának orvosi ellenőrzése céljából hetenként, de ha úgy adódott, többször is,Fehérgyarmatról járt ki egy állatorvos, aki az uradalomtól ezért rendszeres évi fizetést kapott. e, Pásztorok Tehenész. A. tehenész Bodnár Sándor volt, aki a báró és a cselédek teheneit őrizte a Bőkáson. Még az öreg báró fogadta fel. A bárónak 15-20 szimentáli fajtájú fejős tehene volt. Bzeket Bodnár Sándor és felesége fejték meg, minden reggel és este. A tej egyrészét a báró háztartásában fogyasztották el,de kaptak belőle a tehénnel nem rendelkező cselédek, sőt a falusiak is. Akinek tejre volt szüksége, vitt két-három tojást és kapott érte egy liter tejet. Ez a tej - tojás csere csak a bárónak volt kifizetődő, ugyanis a bárónő csak olyan tejet adott ki,amelyikről előzőleg- a tejszínt leszedték.Mikor az öreg báró meghalt /1933/,a fiatal báró Bodnár Sándort a családjával együtt átrendelte Cégénydányádra, hogy továbbra is ő gondozza a báró fejősteheneit. A tehenész feladata volt a tehenek őrzése, gondozása és ápolása,továbbá a fejese. Ebben a munkában Zsigmond és István nevű gyermekei segédkeztek néki, fél kommencióért. Kisbojtár

. Bodnár Sándor mellett Kiss Sándor bojtárkodott. Jelenleg nyugdíjas tsz-tag. Kiss Sándor segített a legeltetésben, itatáskor a vízhúzásban. A leválasztásra került gulyamarhákat külön legeltette és gondozta. Erre a célra a Bőkáson nyáron külön karám volt, amelyben éjszaka 78