Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

setét képez, így ez a helynév a mai bagyear nywlv szerint azt jelenti, hogy: Istvánkáé. Istvándit a régi feljegyzések is magyar falunak nevezik. A lakosság névanyaga ezt igazolja is. Pl. 1485-ben Pekethe, Kechey, Kys, Máthy, Molnár /2/, Veres /2/; 1509ben Andoryássy, Armos, Balogh, Bartha, Bothos, Chekey,Poke, Fejes, Toszthó, Oembecz, Halaz, Karmachy, Kys /2/,Kovách /2/, Marton, Máthé /2/, Molnár /2/, Vigh /4/, Varga Vedergyárthó, Weres /3/, Vyd, Vyg /2/; 1517-ben pedig Armos, Andrásy, Bartha, Charmachy, Levrinc /4/, Nagy Simon, Nagy /2/, Niry, Vasadi, Vég /2/ családnevekkel találko zunk. £ nevek nagyrésze ma is él Túristvándlbah» A Kölcsey család a XIV. században két ágra szakadt: a Kölcsey és a Kende ágra. Majd a Kende ág is kettévált, az egyik a cégényi, a másik a csekei ág. A cégényi Kende ág leszármazottja volt báró czégényi Kende Zsigmond, cs. és kir. kamara8 földbirtokos,aki Túrlstvándiban lakott, s a— kinek az istvándi birtokán kívül Cégényben, Fehérgyarmaton, Csákén, Fülesden, Sonkádon és Tiszakóródon is voltak birtokai, melyek összesen 7400 magyar holdat tettek ki. A báró 1933Dan halt meg. Birtokait a két fia és két lánya örökölte.Az istvándi uradalom György nevű fiáé lett,a komor ói, cégényi és a fülesdi részekkel együtt.Kende Syörgy Cégénydányádon lakott az 1945. évi földosztásig, az ottani kastélyban, mely jelenleg Szociális intézmény. Uradalmak

. A túristvándi Kende uradalom 1500 - 1600 kat. hold területű volt. Ezenkívül volt még Istvándiban egy nagyobbacska földbirtok, melyet Boross tag

nak nevesnek. Ezt a birtokot fiácz Miklós kapta, 1554-ben. Az 1920ae években Csoknyay Gyula, majd dr. magyarádi Boross Lajosné Rácz Margit fehérgyarmati lakos tulajdona lett. Ide tartozott a "Kis erdő" /45 hold/, mely a Túr mentén fe45