Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)
küdt, továbbá a Tapolnok folyócska melletti,szántóföldnek használt terület. /105 h./ Volt még egy kisebb birtok is, a fehérgyarmati baka család tulajdonában /80 kat. hold/. Bzt a birtokot ma is Baka tag nak nevezik. Birtokmegoazlás . Az 1935.évi statisztikai adatok szerint Túristrandiban 236 család élt. 39 családnak egyáltalán nem volt földje, 52 család pedig egy holdnál kisebb területtel rendelkezett. 1-5 hold kőzött 86, 5-50 között 54, 50-100 köz* 2, 100-500 között ugyancsak 2, 1000 holdon felül pedig egy földbirtokot tartottak nyilván. Az 5 holdas földbirtokok számát tekintve is kitűnik, hogy túrÍ8tvándi társadalmának 75-80 £-a szegényparaszti sorsban, nehéz anyagi körülmények között élt. A felszabadulás előtti szegénységet a birtokviszonyok mellett a bőséges gyermekáldás is növelte. Éppen a földnélküli családokban 5-6 gyermek is volt. A földnélküliek vagy beállottak uradalmi cselédnek,vagy alkalmi munkákból próbálkoztak megélni. Napszámos munkákat és részes munkákat a nagyobb gazdáknál vállalhattak,főleg aratás,cséplés idején,de ez a rendszertelen munka a megélhetéshez nem adott megfelelő alapot. A falu korábban teljes egészében ref. vallású volt. A Kölcsey és a Kende család tagjai is kezdetben reformátusok voltak,azonban a Kende leszármazottak áttértek a r. katolikus hitre. Ez által gyakorlattá vált, hogy a Kende család birtokain elsősorban római és görögkatolikus vallású cselédeket alkalmaztak. 1900-ban már 112 lélek katolikus vallású volt. 3» rúristvándi tár fradpima A falu társadalmi tagozódása. A falu társadalmának vezető rétegét az un. gazda családok képezték.Ehhez a ré46