Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

1 disznóölést megelőző hetekben a gazda annak örült, ha jól evett a disznó és rakta magára a húst és a zsírt* Naponként nézegette. Hint mondják: "A gazda szeme hizlalja a jószágot!" Nehezen várta, hogy vágásra érett legyen* akkorra jöjjön egy kis hideg, hogy a hús,szalonna kifagyjon és füstölésre alkalmassá váljon. De ekkorra már eléggé megunták a krumplit és a puliszkát és az egyéb szegényes, zsírtalan ételeket. A jobbmódúak könnyebben várták a disznóölést, hiszen ott volt a baromfi, a kacsa és a hízott liba. A disznóölés előtti napon kiköszörülték a késeket, bárdokat, a kisbaltát és a kaparókéseket. Az asszonyok előkészítették a különböző edényeket,a tekenőket és a hurkatöltőt. A tehetősebbek beszerezték a hurkába való rizskását, a szegényebbek a tlengerikását. Beszerezték a borsot, paprikát, köménymagot és néhány kiló sót. Béltisztításhoz lefejtettek néhány cső tengerit, melynek egyrészét durván megdarálták, majd megszitálták. A disznóölésre és az esti torra egy-két nappal korábban meghívták a testvért, sógort, jőbarátot. Disznófogásra a szomszédokat is. Harag lett volna abból, ha a szomszédokat nem hívják meg. A faluban volt néhány disznóölésben jártas ember, akiket böllérek

nek hívtak. Kern mindenki szerette megölni a disznót.A böllér már sötétben,kora hajnalban jelentkezett. A szomszédok is jöttek, amikor látták,hogy az udvaron már? mozgolódás van. A lámpa már égett a házban, a gémeskútről hordták be a vizet. A házigazda a böllért és a disznófogókat előbb egy kis papramorgóv

al /pálinkával/ kínálta meg. A második kínálást már elutasították azzal,hogy: "Ha majd leszúrtuk a disznót!" Tréfásan azt is mondták, hogy: •fiagyon erős a pálinkád, még mellé találunk kapni és el166