Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

ban ég. Ilyen megoldással kell végezni a fűtést akkor is, ha lzékkóuróu vagy egyéb a fűtőanyag. Ennek a fűtési mődszernek a betartása azért fontos, mert a pernye

. illetve aa égő parázs alatt nem melegszik úgy a kemence köve,mint szabadon levő részén. Egyenletes hőmérsékletet ezért csak a leírt fűtési eljárással lehet biztosítani« Hogy a kemence mikor éri el a sütéshez megfelelő hőmérsékletet,azt a tapasztalat után,már az elfogyott fűtőanyag alapján is meg lehet állapítani« De van egy sajátos ellenőrzési mód. Ha a pernyé

től megtisztított kemence kövezete.a rajta végighúzott plszkafa nyomán fejjéren szikráddzik

. beftnt a kemence, lehet bevetni a kenyeret. Ekkor a szévanőu-val az összes perayé-t és parazs

at a pernyejuk-ba kaparják, arra törekedve,hogy a kemence kövezete a lehetőséghez képest pernyementes legyen. Kikor- a kemence félig már befült, kezdődik a gazdasszony újabb munkája: szakasztani kell a kenyeret.Előkészítik a szakasztóukosár-okat vagy kupástekenőü

ket. belerakják a szakasztőukendőü-ket úgy, hogy sarkaik kívülről lelógnak, aztán liszttel behintik a kendtőket. A tésztáról leveszik a terítőt, kovászfát, és a gazdasszony a dagasztásnál leírt öltözetben kiszakaszt-ja a kenyereket. • tésztából az 5-6 kilogrammos kenyérnek megfelelő darabot késsel levágja a szakasztóu nő, és a teknő szabadon levő lisztes végében forgató mozgással kézközt gömbalakúra formálja, beleteszi az előkészített kosárba, a kendő széleit ráhajtogatja a tésztára. Mikor így az egész tészta mennyiséget kenyérré formálta, a kosarakat fölteszi az asztalra, leteríti a sütőü-abrosz-azal. Ha hűvös az idő, párnát is tesz rá, és kelni hagyja, míg a kemence teljesen be nem füllik. De a kiszakasztott kenyértésztát általában akkor is kélni hagyják még, ha a kemence már megfe-