Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

megfigyelése alapján,hogy "Szamosszegen és Panyoláh /Szabolcs-Szatmár m./ az új lisztből a lányos háznál mindig a férjhez menendő leány sütötte a kenyeret" /Ethn.l967.évf. 360/. - Ujváry ebből a tényből az újkenyérrel kapcsolatos kultikus szokásra próbál tanulságot levonni. A lány szerepe azonban, az én leírásom alapján, nem lehetett kultikus a kenyérsütésben, minthogy mindig ő végzi ezt a munkát, az ismertetett indokok miatt* Rövid kitérőm után hadd folytassam a szamosszegi kenyérsütés munkamenetének a leírását. - A kidagasztott tészta 1-2 óráig kél. Ha lusta a tészta, ami a kelesztő anyag rossz minősége miatt, olykor megtörténhet, két órán túl is hagyják még kelni. Ilyenkor azonban már jajgat a gazdasszony, mert tudja előre, hogy keletlen, lapos.

aürübélü lesz a kenyere. Ha azonban a tészta mozogni kezd, azaz kelése, duzzadása megindul, elkezdik a kemencében a fűtést. A fűtést egy ideig maga a gazdasszony is végesheti .de általában a még mezőre el nem ment gazda vagy nagyobb gyerek csinálja. Ahol viszont még élnek az öregebbek is, ott a nagypapa vagy nagymama végzi ezt a munkát. A fűtés szakértelmet igényel. Fontos, hogy mindig oaak a kemence egyik oldalában égjen a tűz és a másik oldala, illetve közepe pernyementesen üres legyen. Ezért szalmával történő fűtés esetén nagy csutak-ot csinálnak szalmából, s azt a piszkafa segítségével a kemence egyik oldalába tolják. Ha keményre csavarták a csutakot, égés közben febSrhelik a piszkafá

val, hogy jobban égjen. Mikor egyik oldalban elégett egy csutak szalma, a kővetkezőt a másik oldalban égetik el, az elhamvadt pSrnyé-t pedig a szévanón-val a kemenceszájban levő pernyejukba kaparják. A tűz tehát váltogatva hol egyik,hol másik oldal64.