Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

kidagasztott tészta arről ismerhető fel, hogy a káz alatt hóujagoaodnl kezd, azaz légbuborékok kezdenek jelentkezni az erjedni, kelni kezdő tésztában, 1 munka befejezése után újból betakarják a teknőt, és Tárnak a tészta kelésére, A kelés a kelesztő anyag minőségétől függően egyenetlen, de általában elég rá egy-két óra. Az ismertetésből láthatjuk, hogy a dagasztás igen nehéz munka. Bizony, izzadságtői gyöngyöző homlokát nea egyszer kell megtörülnie ruhája felgyűrt ujjával a háziasszonynak, mire befejezi ezt a sunkát. A szamosszegi gyakorlat szerint ezért a dagasztást, ha csak egy mód van rá, gyenge,beteges vagy idősebb asszonyok nemigen végzik

9 hanem a család valamelyik: nőtagja, fiatalabbak, általában az eladólány, vagy, ha ilyen sincs, akkor magának a gazdának kell csinálnia. Több adatközlőm említette,hogy már 13-14 éves korukban a dagasztóutekenőü mellé kellett állniuk, mert anyjuk gyermekágyat feküdt, apjuk pedig nem hagyhatta a mezei munkát a sütés miatt. Természetes, hogy csak szükségből végeztették ilyen fiatal lánygyerekkel a dagasztást, de 18-19 éves korában már kötelesség© volt csinálni, még akkor is, ha az anyja különben jóerőben levő fiatalabb asszony volt. Tanulni kell a munkát, no meg 3zamo8szegen szégyen az, h& nagy lány van a háznál, és mégis az anya dagaszt. Tréfásan emlegetik a faluban az egyszeri lány esetét, aki azért nem akart férjhez menni, mert télen hideg van mosni, nyáron pedig meleg van kenyeret sütni. Tréfa ide, tréfa oda, a történet is végső soron azt bizonyítja, hogy nem valami szórakoztató, könnyű munka a kenyérsütés, A dagasztással kapcsolatos fönti leírás csábít arra, hogy szóljak egy ide vonatkozó, de szerintem kétséges értékű irodalmi megjegyzésről, üjváry Zoltán említi saját 63.