Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

sót la. Ennek mennyisége a szamosazegí gyakorlat szerint félmarék, egy 5-6 kilogrammos kenyérre számítva.Köménymagot nem tesznek a kenyértésztába a szamosszegiek, sem őrölve, sem egészben, mint egyes helyeken és különösen a gyári készítésű rozskenyérbe szokásos. Azt viszont említették adatközlőim, hogy - különösen az idősebbek - tim30t szoktak használni. Mikor a víz kellő hőfokra melegedett, kezdődik a tényleges dagasztás. A gazdasszony fejét hátraköti, ruhája ujját könyökön felülre tűri, maga elé köt kötényszerűen egy szakasztóukendőiit. s kezdi a munkát. A teknőről leveszi a párnát, a sütőabroszt, a kovászfát,, és lisztet kaparva az anyakovászba, tenyér közt feldörzsöli azt. Kikor már egészen kemény az anyakovász, vizet tölt hozzá,és kezdi a liszttel való feldörzsölést elölről. Ez a folyamat egész adlig tart, míg a via és a teknőben levő liszt el nem fogyott. Hint említettem, ez a munka kézzel történik, ami azért fontos, hogy így a liszt egyenletesen keveredik el az anyakováez-szal. Azt sas lehet megtenni, hogy a kovászt egyszerre keverjék a liszt közé, mert akkor még a dagasztással sem lehet biztosítani az egyenletes elkeveródést. Ha pedig a kovász csomókásan marad a kenyérben, akkor a kenyér rossz, mert a kovászosomé környékén már 1-2 nap múlva nyúlóssá válik és könnyen romlik. A kovász feldörzsölése után kezdődik a tényleges dagasztás. A dagasztóa munkája úgy történik, hogy a teknőben levő kovásszal és vízzel fölkevert tésztát a teknó közepére kaparja a dagasztónő, és beszorított két öklével mindenütt végigdüröcköli. Mikor az egész felületet végig dagasztotta, akkor megfordítja a tésztát a teknőben, és kezdi elölről a düröckölést. Az 5-6 kenyérre való tésztát körülbelül félóráig kell így forgatva dagasztani. A jól 62.