Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)
séget is, a már előrébb bemutatott cigánkosárral. A háziasszony gyakorlatból tudja már, hogy a szokásos 5-6 kilogrammos kenyérhez mennyire kell megtöltenie az említett kosarat liszttel. A teknőben lerő, megszitált lisztet a teknő egyik régébe tolja felpúpoaítra a kenyérsütő asszony.A teknő másik, üresen maradt régében pedig közretlenül a szitálás befejezése után azonnal kezdi a korászolást. A kovászfá-t a teknő üres rész» fölé helyezik, ráteszik a szitát, a a fazékban lerő, feloldott és fakanállal fölkarart kelesztő anyagot részletekben a szitába töltik.Itt a fakanállal dörzsölgetik, sőt kérés langyos vizet is öntenek rá, hogy híguljon, könnyebben átmenjen a szita szövetén. Bz a szűrés kettős jelentőséggel bír: csomókásan nem engedi a teknőbe csurogni a kelesztő anyagot, de a szita egyúttal felfogja a komlóuskorpa korpáját is, • az sem kerül a teknőbe. - A szűréshez használt szita általában fémszöretű, leginkább horgany. A rezet nem szeretik, mert zöldül a savanyú kovásztól. Ez utóbbi ok miatt aztán sokan még ma is a szőürszitá-t használják Ilyenkor. Szűrés után a szitát és a kovászfát félretolják, és a még meglehetősen híg kelesztő anyag oldatát egy fakanál segítségével sűrű péppé kererlk a teknőben lerő liszttel. De nem kererlk össze az egész liszt-mennyiséggel. A teknő egyik régében tehát a liszt ran, a másik régében pedig- a sűrűre kevert kelesztő anyag, amit ekkor már anyakovész néven emlegetnek. Hogy a kelés biztosabb legyen, szoktak azért kevés élesztőt is keverni az anvakovász-ba, de ez egy dekagrammtól több nem lehet kenyerenként számítva. - Abban az esetben, ha főtt krumplit is tesznek a kenyérbe, ez pedig Szamosszegen általános szokás, a kovászolás munkája kiegészül, minthogy a krumplit az anyakovászba 60.