Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

Kenyérsütésre általában akkor kerül sor Szamosszegen, mikor a család számára Tan még egy napra való kenyér. Ilyen szituáció azért alakult ki, mert akármilyen korán kezdi is a munkát a háziasszony, csak délelőtt 9-10 órára készül el a kenyér. A mezőre menő családtagok pedig nem Tárhatnak. Íz előkészítő munka ténylegesen a szükséges anyagok és eszközök összeszedését jelenti.Bz a sütést megelőző nap délutánján kezdődik. Első teendő a kelesztő anyag bejásztatása

. Attól függően, hogy kovásztj

morzeóttH "" K ft ' A ká-t, Tagy- komlóuskorpá-t használnak-e, továbbá, hogy hány kenyeret akarnak sütni, egy fazék meleg, de nem forró Tízbe beleteszik a szükséges mennyiségű kelesztő anyagot. Kovászból már eleve a szükséges mennyiséget hagyják meg, az előző sütés alkalmával. Ez, öt kenyérre számít-» va, egy kugligolyó nagyságú tésztadarab. Mó*rzsóukából szúk félmaréknylt számítanak kenyerenként, komlóuskornábél pedig bő félmaréknyit. Fontos, hogy az áztatÓTÍz langyos legyen: a hideg Tíztől lusta lesz a kelesztő anyag-, nem indul meg a rendes erjedés, kelés; a nagyon meleg TÍZ viszont tönkre teszi, megégeti a kelesztő anyagot. Az áztatóvíz mennyisége mindig & kelesztő anyag mennyiségétől függ. Annyinak kell lennie, hogy teljes föloldódáskor könnyen át lehessen szűrni a szitán. A kelesztő anyag beáztatása után egész naplementéig nincs dolga a háziasszonynak a sütéssel. Naplementekor aztán újra kezdődik a munka. Beviszik a házba a dagasztónláb-at. s azt a ház közepén levő asztal /bejárat felőli/ végéhez állítják keresztben.Ráteszik a dagaaztóntekenóü-t. ezen pedig átteszik a kovászfát.Kezdődik m. liszt szitálása. Szitálaskor mérik ki a szükséges liszt mennyi