Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

párhuzamos oldalai ál találtán 10x20 centiméteresek, magas» eáguk kb. 15 ca. Utoljára a kenyérsütóülapátot említem, aminek rendeltetése az,hogy relé a kiszakasztott és kosárban levő kenyértésztát a kemencébe juttassák, Illetve a megsült kenyeret ezzel kiszedjék a kemencéből. £s az eszköz fából készül« és rendszerint maga az ügyeskezú gazda faragja ki. 1 nyele kb. két méter hosszú, 2-3 cm. átmérőjű keményfa rúd. A lapátrész korong, olykor ellipszis alakú, mintegy 45-50 centiméteres átmérővel. Vastagsága általában 2 cm,de a nyéllel ellentétes oldalon el van vékonyítva a széle, hogy a kenyér alá könnyen be lebessen n

v

omni. A kényérmütóülapátot faragják egy darab fából is,de gyakoribb az, hogy a nyél és a lapát más-más fadarabból van. Ilyenkor az összeszerelés csapolással történik, amit még két-három fémgyűrűvel is megerősítenek» 2. A kenyér készítésének munkamenete A kenyérkészítés munkája több szakaszra tagolódik. Ezek a szakaszok a következők: 1, előkészítő munkák; 2, kovászolás; 3, dagasztás; 4, szakasstás; 5. fűtés; 6, bevetés; 7, kenyérkiszedés. Ismertetésünkben est a sorrendet követjük, de alfejezetekre való taglalása nem látszik célszerűnek, minthogy egyrészt az egyes szakaszok leírása túl rövid lenne,s így aránytalanságok lépnének fel a dolgozat szerkezetében,másrészt, mert egyes szakaszok nem választhatók el élesen egymástól, s így külön fejezetben való tárgyalásuk esetén elkerülhetetlenné válna az ismételgetés. Bzért a jelzett sorrendet betartva»folyamatos Ismertetést adok a szamosszegiek kenyérsütési munkájáról. 53.