Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

A liszt és kelesztő anyag mellett eszközre Is szükség van kenyérsütéskor. A következőkben ezekről nyújtok lehetőleg teljes képet» A kenyérsütés legfontosabb eszköze dagasztóuteknőU. Fontos méreteit nehéz lenne megadni, mivel az a kenyérszükséglettől függően szinte családonként más és más. Vannak azonban közös vonásaik is* Mindig fűzfából vagy nyárfából vésik, általában vándor cigány-iparosok. A dagasztóutekenőü-t azonban, a sütésen kívül, nem szokás aás célra használni. Esetleg lekvárfőzéskor szilvamosásra még fölhasználják, de ciberét már nem tesznek bele. Disznóöléskor a sózást is más teknőben végzik. Sütés után elmossák, jól kiszárítják és a kamrában végére állítva a falhoz dűtik, vagy szájával lefelé a hombár tetejére fektetik. A teknőt kenyérsütéskor egy speciális állványra teszik» melyet dagasztóuláb-nak neveznek

. Ez egy ívelt a— lakú, 4 lábon álló rácsos szerkezetű eszköz. Mivel lefelé ívelő, felső homorú részében fekszik a dagasztőutekanőü gömbölyű alja,nem mozog munkavégzés közben.A dagasztóuláb különben még egyéb célokat is szolgál. A szöszhuzáskor például erre kötözik a gereben nevű kártoló eszközt, szapuláskor ezt teszik a kád alá,stb. Egyesek a kerékgyártóval Is szokták készíttetni, de a legtöbb szamosszegi gazda maga csinálja meg» Fontos kelléke a kenyérsütésnek a szita

. Egyik változatát, a fátyolszitá-t már említettem. Ennek rendeltetése csupán az, hogy a korpás Őrlemény lisztjót leválassza a korpától. Régi eszköz,ami sűrű szövésű selyemből készült. Csak egy-két idős asszony őrizgeti már, mint a régi világ emlékét. Gyakorlati haszna és szerepe már régóta nincs. Általánosabb használatú a ma már ugyancsak 51»