Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

régiesnek mondható, de még gyakran használt szőürszlta

. Ennek szövete a lő farokszőrébíl készül, ujabban a sárgarézből vagy horganyból készült fakávájú szita az általános használatú. - A szita a liszt megtisztítására szolgál. Á szamosszegi háziasszony nea elégszik meg azzal a tisztasággal, amivel a malomból hazaviszik a lisztet, hanem azt sütés elótt mindig megszitálja. Volt alkalmam tapasztalni, hogy kenyérsütés céljára,, de boltból vásárolt kicsomagolt lisztet is megszitálták használat előtt, és mam is mindig alaptalanul.így a szita valóban fontos kelléke a kenyérsütésnek.! liszt tisztításán túl szükséges a szita a feloldott kelesztő anyag átszúráséra is. Bzért nem meglepő, hogy a második világháború utáni rossz kereskedelmi viszonyok miatt szitához nea jutó háziasszonyoknak nagy hiánycikk volt a szita. Itt említem meg,hogy egyik adatközlőm: Lőrincz Etelka, szemfüles ügyességgel elsajátította a szitakészítés mesterségét az egyik mátészalkai iparostól, és az 1940-ee évek második felében Ugyes hozzáértéssel, üzletből rásárolt szitaszövettel cserélgette ki az ócska szitakávák szakadozott szöveteit. B tevékenységének volt köszönhető, hogy a szomszédos községek háziasszonyai is adtak néki munkát. • kenyérsütés kiegészítő eszközeként jelentkezik a kovászfa is. Legegyszerűbb változata egy vllláságú gally. Az 1-2 centiméter átmérőjű gallyat olyan hosszúra vágják, hogy aa egy-egy arasszal mindkét szélen túlérjen a teknőn. Mindig a kettős ága a hosszabb, az egyes ága alig egy arasznyi. Az így kiszabott gallyat héjától megtisztogat ják és üveggel simára kaparják. Az igényesebbek asztalossal készíttetik. Ennek formája már eltér az előbbitől. A leírt hosszúságnak megfelelő két vékony, gyalult lécet végüktől egy-egy arasznyira két másik, körul52.