Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

lesztőnek.A kovásszal szemben határozott előnye a morzeouft kának, hogy egyszerre lehet akár egy érre valót is készíteni belőle. Hátránya viszont, hogy a kovászhoz hasonlóan nincs olyan tartós a vele sütött kenyér, mint azt a eaamosszegi igény követelné. Legjobb kelesztő anyag a komlóuskőrpa

. 1 név kissé illuzórikus a szamosszegi gyakorlatban, minthogy komlót csak a régiek, de azok is ritkán használtak ebben a kelesztő anyagban. Akadálya pedig a komló hiány nem lehetett, mert a megfelelő fajta ma is bőven található a szamosszegi erdőkben, sőt még az árokparti bozótokra futva is. A lakosság azonban nem kedveli, és mellőzésével is kitűnő minőségű kenyeret tudnak sütni. Xnmt friskárpa készítésekor ugyanúgy tésztát vesznek sütéskor, mint a morzsóuka készítésénél, s azt egy-két napig tűlkelesztik. Harmadnap aztán elkészítik a kelesztő anyagot. A buzakorpát rotyogósra melegített vízzel leforrázzák. Mikor kihűlt, szitában leszűrik, levét a disznó moslékjába öntik, a korpában pedig feldörzsölik a túlkelesztett tésztát. Előbb nagyobb /tojásnyi/ darabokra tördelve szárítják a komlóuazárasztóun elteregetve, és ahogy szárad, fokozatosan apróbb darabokra /diónyi, mogyorónyi/ tördelik. Vászonzacskóban töltve tárolják nyáron a padláson, télen a kamrában. Fontos, hogy száraz és hűvös helyen legyen, de télen a fagymentességre is ügyelni kell már vele kapcsolatban. Általában egy félévre valót készítenek belőle egyszerre, de a télére valót mindig nyáron készítik el, minthogy ekkor kényelmesebb a szárítása, ügy alkalmazzák, mint a morzeóukát. csak valamivel többet használnak belőle. Ennek a kelesztő anyagnak előnye a többiekkel szemben, hogy a vele sült kenyér akár egy hónapig is romlásmentesen eltartható» 50.