Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

mak a kapásnövényt általában harmados vagy feles munkásoknak adták ki részes megművelésre, s így az a gyakorlat, hogy a búzatisztításra el kell mennie a munkásnak, itt ie megvolt, de nem ingyen, hanem napszámért. Élelemről természetesen itt mindenki maga gondoskodott. Vagy szárazkosztot vitt a tarisznyában, vagy a feleség ebédet vitt a mezőre a munkásnak. 5 csoportos munka a csatakolás munkájához hasonlóan történik. A munkások csatárláncszerűen, keresztben állnak fel a búzaföldön,kb. egy méter sávot fölfogva végzik munkájukat. Ahogy adatközlőim elmondták, itt alkalom volt a népi hagyományok kicserélésére, továbbadására, minthogy három nemzedék dolgozott egyszerre együtt.A munkát tréfálkozással, nótázással fűszerezték, de alkalmat adott a találós kérdések és a mesék mondására is.Ezentúl, különösen az uradalmakban végzett búzatisztítás, lehetőséget nyújtott a fiatalok ismerkedésére, összemelegedésére. As ilyen uradalmi búzatisztítás nem egyszer lakodalmat eredményezett. A búxatisztítás után a gazdának aratásig már nem volt munkája a vetéssel. Legfeljebb egyszer - kétszer elment megnézni, hogyan fejlődik, érik-e már a vetés. 2. A» aratás A hagyományos aratást Szamosszegen vijasszérée

ben levő búzával kezdték. A szalma és kalász ilyenkor már eárgascőke, a szem teljesen fejlett, még körömmel ketté vágható, de már nem tejes. Túlérni két ok miatt nem hagyták Szamosszegen a búzavetést: a szamosszegi gazdák szerint a Tiaszérésben levágott búza a kereszt-ben utóuérés_____ ______ __ ••1 válik acélossá, magas siker tartalmúvá, de a túlérett 15.