Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

»ágéval elhusta as ekét, a másik ugyanígy visszahúzta, "valami esigarendeeer - adatközlő* ne« tudta hitelérdemlegman •Imagyarázni, hogy milyen - tattá lehetővé, hogy a gőzgépet csak ritkán kellett más helyre beállítani.• Bűzavetéa alá mindig hátára szántottak a aaa* moeezegi gazdák, hogy a vetés közepén ne legyen barázda. Ha ssáras 6aa volt, a Tatest közvetlenül a •aántáa után elvégezték, hogy a mag ne a klaaáxadt földbe kerüljön, nedves ősz esetén asonban Tárhattak is a vetésééi agy-kát napot. A asántást aindig a beranállás köretté, ds est közvetlenül s retés előtt végesték. Ennek eszköze volt a berena

. Két fajtáját ismerik a ezamoeezegiek. A harmincas érákig Tagyoni helyzettől fUggatlenül a faberena volt a használat ós. Ezután viszont a nagy- és Jtözépblrtokoeok kezdték vásárolni a három lsralú Tsssberenát

. 1 fabsranát helybeli kerékgyártők és kovácsok készítették, a vasebe róna gyári kéesítmény volt. Regjegyzendő azonban, hogy a eeegényebbek a legutóbbi időkig a faberenát haasnálták* Sokaknak nág na is negvan a birtokukban, k boronál ás célja nemcsak a: talaj porhanyítása és egyengetése volt, hanem kési vetés ssstén a vetés sgysnlstssségét is biztosította aszal, hogy a nag nan a barázda nyoaokban, hansm a sűrűbb közű borona nyomokban talált makház

at. Ezért történhetett meg, hogy a nem nagyon rögös földbs boronálás nélkül is vetettek vetőgéppel, ds késssl soha. Busát kétfélét ismertek a aaamoasssgisk, ezért a talajelőkéssftő munka a vetőmag fajtájának megfelelően két évszakhoz kapcsolódhatott. Általában as őszi vstés volt a szokásos, ilyenkor vetették az óttszl búzát

. de szükség ssstén, ha as őszi vstés nam sikerült, vagy a ko6.