Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

dal Miklós, hogy segítséggel tokaj felé Toraljon. 'Tárdal Miklós kese alatt ekkor elég nagy sereg lenetett, mert az előző árban T. TÍMK király Szabolcs megyében insurrectiót rendelt a «hoatea seu melafactores" ellen,

48 a 1456sem utasítást la adott, hogy a csehek ellen vonuljon. 9 A käsdelem kimenetelét nem ismerjük. Valószínűleg a nagyobb sereg előT TlsazaJmzódtak a cseh rablók. Két érre rá ujabb csen mozgolódás fenyegetett. 1458. május 21-én Tárdal MLklós szabolcsi comes Kisrárdán kelt oki ereiében utasltja a Tármegye neaeaségét, hogy Pünkösd másnapján a tiszai réméi seregeikkel a csehek elleni háborúra jelenjenek meg." A felvidéket érti

zedekén át nyugtalanító cseh harcoknak Kisvárdáig adndrégig csak a szele ért el, s maguk a csehek Idáig aoaem jutottak el.

51 A következő évtized során az ország déli határain a török veszedelem komolyságát és a szomorú jövőt látó Tárdai István kalocsai bíboros érsek, felépítteti az ősi, elárult Tár helyére Kisvárda korszerű rárát, melynek, rédelme évszázadokra kihatott a jobbágyközség sorsára. Az építkezés csaknem egy évtizedig tartott. Ss alatt az idő alatt a földesúr nem lakott Kisvár dán, s helyette várnagyai,, castellanussi vezették az uradalmat, akik nem a legkedvesebben bántak a lakossággal. A Tárdai vagyon szenoirátus lévén, azt ebben az időben Tárdai István bíboros érsek kezelte. Tárdán csak két özvegy, Tárdai MLklósné Perényi Katalin és Tárdai Láazlóné Agárdi Tőke Hedvig laktak. Az asszonyok mellett a várnagyok éa a gazdatisztek tényleg azt tehették, amit akartak. Ilyen körülmények között az elkeseredett város három esküdt polgárát. Kalmár Jánost, Futó Benedeket éa Jobbágy Istvánt küldte a bíboroshoz, hogy mentse fel őket a zsarnokoskodó várnagyok hatalma éa némely terhes szolgáltatás alól. A három 26