Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ECSTXRM MÚLTJÁBÓL IT. 1 kisvárdai várban a rendes várnépen kívül a mohácsi vé8z utáni zavaros időkben egyre több zsoldos katonát kezdtek tartani a vár urai, amely aztán később, az 1560-a8 évekre már rendes, nagyobb számú csapattá bővült. 1531-ben még mindössze néhány ilyen ember volt a várban. Ismételjük, hogy ez a rendes várnépen kivül állott, vagyis nem ez a pár ember volt Várda várának egész őrsége. Különben ennek a korszaknak a hadviselése még igen kis egységekkel dolgozott, 8 még száz évvel később a török harcok teljes kifejlődése idején is igen nagy azoknak a váraknak a száma, ahol a teljes várőrség 20-50 fő között váltakozott. A már emiitett 1531-es évben a várban szolgáló nemes katonaság félhónapi fizetése a következő volt: Pethsö Mihály négy lótartással A forint, Győri János 5 lótartással 5 fr., Zobránczy Márton és Petry András 2-2 lótartással 2-2 frt. A trombitás kapott 2 forintot. Gávay Lukács 2 forintot, Badul, Koczka, Csonka Ágoston, Hagy Lukács, Miklós diák, Zovácsy László, Slindy Ágoston, Horváth György és Puskás Bálint fejenként l-l forintot, Ugyancssk ebben az időben egy kocsit vett a várkapitány 1 forint 17 dénárért, mig az éjjeliőrök összesen csak négy dénár fizetést kaptak, ami igazán nem volt sok. 1559-ben, tekintve, hogy a Mikaa és Izabella közti harcok egyre keményebbek lettek s ELsvárds, mint a Ferdinánd pártján lévő nyugati Magyarország utolsó előretolt védbástyája, az erdélyiek részéről állandó támadásnak volt kitéve, Telekessy Imre kassai királyi főkapitány kérésére Várday Mihály, a kisrárdal vár ura, végre hozzájárult ahhoz, hogy a vár védelmére a saját serege mellé még egy királyi őrséget is befogad. A királyi őrség 92