Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Slower /Élőér/, Egerezer /Égreeér/ nevű szárazok és Eger /Éger/ nevű véghetetlen nagy fák, a Ylsben. Volt ugyanott egy ut, homo kor nevezetű, a egy hely, amelyet Borzlyeknak /borzlyok/ hívtak. Jellemző az akkori vízviszonyokra, hogy 1430-ban egy határ járó bizottság per naves, hajókon járta a kisvárdai határt, Érdekes, hogy nyomtalanul eltűnt Döge határából egy Kapus vagy Kapós nevű folyó, amelynek egy 1381-ból származó határjáró oklevél, metalia szerint meglehetősen nagy folyónak kellett lennie, mert egy vízimalom is működött rajta, amihez bizony a mai kis kanálisokat tápláló ereeskék vize nem lenne elég. Xás* érdskss határ- és dűlőnevek Kisvárda környékéről /mai helyesírással/ Kónya szigete, Kétsődűlőköz, Kostó, Pathaszigete, Aranyozó, Ige /1324/, Kubeldegh /mocsár/, Homok, Estvánhida, Fövenyesrév, Ftizesér /1430/, Bakatyás /1381/. örömmel vennénk, ha a közönség ilyen vagy hasonló mai határnevekről értesítené szerkesztőségünket. Megjelent a FELSŐSZABOLCS hetilap 1934. november 8-i /XV. évf. 45./ számában.