Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

EESYlBBA MÚLTJÁBÓL II. Kevesen tudják, hogy a Kisvárda körüli szólók milyen régiek? Bizony, azok 1943>ban fogják ünnepelni ötszázéves fennállásukat. 1443« május 8-án adta ki ugyanis Eozgonyi Simon egri püspök oklevelét, amely szerint: volens Promontorium oppidi Kyswarada vinearum multitudine decorare, akarván Kisvárda város hegyvidékét a szólók sokaságával disziteni, mindazoknak, akik Kisvárda környékén szólót telepítenek, az ültetéstói számított tiz évi tizedmentességet engedélyez. 1470-71-ben már egyre gyakrabban fordul eló a Kysvárday család számadásaiban a cultoribus vinearum, a szőlő kezóknek adott bér, mlg 1493-95-ben már tekintélyes tized folyt be az egri püspöki kincstárba Kisvárda borvidékéről. Kisvárda történetének egyik érdekes alakja Yárday Mátyás boszniai püspök, Várday Miklós és Ferényi Katalin fia, aki az oklevelek tanúsága szerint 1462-ben született, 1481-ben a ferrarai egyetem hallgatója volt. 1484. január 14-én Mátyás király váci préposttá és kanonokká nevezi ki, 1486-ban Bosznia választott püspöke lesz, de a pápai megerősítést csak 1489-ben tudja elérni, s még ugyanabban az esztendőben meghal. Az ő bátyja volt Yárday Simon, aki eltérően a többi Várdaytói, valamelyik német egyetemen végezte tanulmányait. Az egyházi pálya helyett a katonai pályát választotta, és 1476-ban Szabács viadalánál a török ellen vívott harcban fiatal korában elesett. Halálával egyik leg. értékesebb tagja dőlt ki, akivel a család fejének, Yárday István bíboros érseknek nagy tervei voltakt hozzá akarta ugyanis feleségül adni Tóttös Orsolyát, a több megyére terjedő hatalmaa Tóttös vagyon egyetlen örökösét, akit azután a család főágával állandó viszályban lévő dögei ágból Már. mázó Yárday János vett feleségül. 86