Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

KIS7ÍADA 5ÉPESSÉGE A KÖZÉPKOHBAB /Második közlemény/ Hemzeti8égl szempontból nézve a lakosság csaknem teljesen magyar. Tudunk ugyan arról» hogy az Árpádok alatt a vidéken nagyobb kun település ment végbe, ezek azonban már a IV. században teljesen elmagyarosodtak s nyomukat csak az 1453-1 összeírás két Kun nevű családfője mutatja, akikből 1521-re egy sem maradt. Egyébként csak tótokat találunk Itt még emlitéare érdemes számban, 1453-ban hat családfőt, szintén puaztulőban, mert 1521-re már csak három marad meg belőlük. Mindkét alkalommal találunk egy lengyel családfőt; németet 1453-ban egyet; végül uj elemként 1521-ben egy török származású családfő is megjelenik Kisvárdán. A zsidóságnak az egész középkorban vidékünkön semmi nyoma. • XVT. század elején, 1508-ban bukkan végre elő első nyomuk a kisvárdai uradalom egy számadási feljegyzésében amikor egy zsidótól a feljegyzés Írója 37 dénárért vasat vett* Azt azonban, hogy ez a zsidó Kisvárdán lakott-e vagy vándorló kereskedő volt, megállapítani nem tudjuk. A IV. század közepén öaszeirt népesség tehát színmagyar tömegben jelenik meg, de már az előző században elvétve felbukkanó jobbágynevek is magyar lakosságra mutatnak.Az a folyamat, amely az 1453-as összeírás nemzetiségi származásra utaló neveit az 1521-ea összeírásig nagyrészt felszívta, azt mutatja, hogy ha voltak is a város lakosságának őslakos vagy betelepült nemzetiségi elemei, azok hamarosan beolvadtak a magyarság erősebb etnikumába. Hagyóbb bevándorlási mozgalmakat a középkorból nem ismerünk. Mindenesetre a város vásárhely jellege bizonyos beköltözés! törekvést vonhatott maga után. lehány családnév 76