Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ZZSYiBSá NÉPESSÉGE A KÖZÉPKORBAN /ELső közlemény/ Városunk azon szerencsések közé tartozik, melyeknek középkori népességéről aránylag elegendő adat áll rendelkezésünkre. Az a két fennmaradt összeírás, amely a XV. század elejéről tartotta fenn részünkre a jobbágylakosság névsorát, elég részletes bepillantás enged Klsvárda középkori népességének összetételébe. Sajnos, a XV. századnál korábbi viszonyokat illetően - mint a legtöbb város Klsvárda sem rendelkezik népességére vonatkozó adatokkal» A fennmaradt összeírások is csak a város jobbágyságát Írják össze, akik mellett még mindig éltek a városban más elemek is, igy a földesúri család familiárisai, a várnép, a szolgálók, a különböző hospesek, kalmárok, akiket a város vásárhely jellege hozott magával. Azok a számok tehát, melyeket a jobbágyösszeirások alapján a lakosság számául felveszünk, csak a minimális számát jelentik a város lélekszámának» Az 1453* évről két földesúri összeirása maradt fenn az adót fizető, állandó jobbágy lakosságnak. A két névsor kevés kivétellel fedi egymást, összesítve a kettőt, ebben az esztendőben 187 adózó jobbágy családfőt találunk Kisvárdán. Ez a szám, az egyes családok létszámát átlag öttel számítva, 935 jobbágylakost jelent, vagyis hozzávéve a várdai család és serviensei, familiárisai és a vár_aép számát is, megállapíthatjuk, hogy Klsvárda lakossága a XV. közepén mintegy ezer főre tehető. Ez a szám állandó szaporodásban volt, amit igazol az is, hogy félszázaddal később, 1307-ben Várdai Ferenc, a későbbi egri püspök atyjának, Várdai Miklósnak irt levelében a kisvárdai jobbágyokról Írva, azoknak számát ezernél többre teszi, ami a város összlakosságának mintegy e73