Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

A VAE!*!-CSALÁD VÁZLATOS TÖBTÉHETÍ lisvárda középkori történetéből teljességgel hiányos­nak ások a lapok» melyek más városoknak földesuraik ellen folytatott küzdelmeit örökítik meg. nincsenek földesúr vál­tozások, nincsenek zökkenők, békés, nyugodt a viszony föl­desúr éa népe között. A város földeaura az egész középkoron át a Guthkeled nemzetségből származott és Várdainak vagy Kisvárdainak ne­vezett család volt. A Guthkeled nemzetség - mint már emii­tettük - lézai szerint Péter király idejében bevándorolt bo­nenstaufeni sváb testvérpártői, Guth-től és Keledtől vagy Keledtől származik. A testvérek az egész Borsóvá vidéket is megkaphatták királyi adományként, mert a leszármazó csalá­dok - Tárdaiak, Báthoriak, Darócziak, Anarcsiak stb. - bir­tokai mind ezen a vidéken terültek el. Hint annyi, a II. században bevándorolt idegen család, a Guthkeledek ia teljesen elmagyarosodtak, évszázadok SZÍ­VÓS munkájával, birtokállományuk növelésével, politikai ér­zékkel as ország legelsői közé küzdöttek fel magukat és ki­váló férfiak egész sorát adták az egyházi s politikai élet­nek: a Guthkeledek Báthori-ágának nem egy sarja Erdély fe­jedelmi székéig emelkedett, sőt Báthori István a lengyel trónig, mig a Várdai-család nem egy kiváló főpapot s állam­férfit adott az országnak. A Guthkeledek Várdai ágának tör­ténete a Uli. század végén élt, Aladár come as el kezdődik, bár már apjáról, Mihályról tudjuk, hogy Várdainak nevezték, 1 ennek a Mihálynak atyja valószínűleg Pelbard ungi comes, a­kinek felesége, a Tornaj nembeli Ohudalo 1238-ban as egri káptalan előtt végrendelkezett. Abból, hogy végrendeletét a Tardal-család levéltárát magába olvasztott Zichy-levéltár őrizte meg, következtetjük, hogy a Várdai-ág ősanyja volt. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom