Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Aladár 1272-ben szerepel először,

5 1293-ban már nem ált, mert ekkor már fiai lépnek fel egy Ajak falu birtokáért folyt perben.

4 A különböző „terra"-kért és „possessio "-kért folyt perlekedés különösen állandó kísérője volt a Várdai-család életének. Földszerető, gyűjtő emberek voltak és minden jogcímet megragadtak, ha annak érvényesítésével birtokállományukat növelhették. Ez is nagy szerepet játszhatott abban, hogy mindenkor a törvényes király oldalán találjuk a Yárdaiakat. A vagyon összetartása szempontjából igen fontos tényező volt az a családi szokás, hogy a birtokállományt az egész középkoron át mindenkor osztatlanul a legidősebb családtag kezelte, ő gondoskodott a többiekről. A vagyon kezelésének ezen a rendjén csak a XVT. század elején történt változtatás.

5 Aladár halálával fia, László lett a család feje, akiről az oklevelek első Ízben 1284-ben tesznek említést, nág halála időpontja 1315- május 8 és augusztus 5-e közé esik.' Felesége Felehtei Mortunus fiának, Zachudnak lánya, s Margit tiz évvel túlélte. Az udvarban járatos, müveit ember lehetett, mert 1293 táján Amadé nádorral együtt Lengyelországba küldte őt követségbea király. Lászlóval együtt emiitik 1284-ben az oklevelek öccsét Pelbártot, aki 1315-től 1320 táján bekövetkezett haláláig

10 vezette a család ügyeit. Felesége, Magfalvi Csópán lánya, Erzsébet volt. Magtalanul halt el. Leánytestvéreik egykorú forrásokban nem szerepelnek, később azonban 1349-től egészen a Z7. század közepéig a család egymás után elégi12 ti ki a Margit igényén fellépő Csabai András deákot,*" a Kata igényén fellépő Babay vagy Csabai Ferencet. 5 Ugyancsak a Margit igényén fellépő Berendi Ferenc et

14 s az Ilona igényén fellépő Veremy vagy Vereby Ferenc fiát. 5 Wert. ner ezeken kívül sás lányokról is tud, de neveiket nem ismeri.

16 61