Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ján tudunk megközelítőleg megállapítani. Minthogy a közvetlen környéki falvak közül Anarcs, Pátroha, Dombrád,Gyulaháza, Litke, Ajak és Tass a tized jegyzékben plébániákként szerepelnek, ezeket a filiákat Söge, Kékese, Kanyar, Berencs, Pap és Jéke községek egyházaiban kell keresnünk. Ily nagy egyházban a plébános egymaga nem járhatott el, különösen mivel bíráskodásra is igen gyakran igénybe vették, sőt - amint már emiitettük - 1372-ben az egri püspöki vikárius az escomaunicatiót nem igénylő ügyekben bírói hatalmát a rendszerint kisvárdai plébánosok által betöltött borsóval alesperesl tiszt viselőjére ruházta át a Várdai jobbágyok ügyeiben, ezért is szükséges volt a káplántartás. Káplánnak kétszer van nyoma, 1317-ben, mint már fentebb emiitettük és 1453-ban, amikor Bertalan nevű káp26 Iánja van a plébánosnak. Nem kétséges azonban, hogy a közbeeső időkben sem hiányzott KisvárdánSl a plébános segítőtársa, ha oklevelesen nem is mutatható ki. Az oklevelek sok kisvárdai plébános nevét megőrizték, akik közül többen viselték a borsóval alesperesl tisztet is. Az 1317-ből már emiitett Pál plébános után tudunk „Stephanua vicearchidiacomus de Buzsua rector Scclesie de Varda" -ról, aki 1331-ben Miklós egri püspök megbízásából ta27 nukihallgatásokat végez. ' Ugyancsak alesperes „Stephanus rector ecclesle da VB28 rada" is 1358-ban, s „Luchas plebanua de Kyswarad ac vicearchidiaconus" is, aki 1373-tól 1380-ig szerepel az oklevélben. Az 1381-ben helyébe lépő Miklós plébános már magas képzettségű ember, magister és borsóval főesperes. A XV. század papjai közül ismerjük Pili István plébános nevét 1422-ből. utána Lukács plébános következett, rövid ideig, mert 1424-ben már János a kisvárdai plébános.

32 A század közepéről 1450-ből bukkan elő István várdai alesperes neve, mint Lónyai István végrendeleti tanújáé.

33 Két évre rá, 1452-ben Mátyást erősiti meg püspöke 56