Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Péter és Pál apostolok kisvárdai egyházának plébánosaként.

34 1465-ből pedig csak azt tudjuk, hogy a kisvárdai plébános főesperesi tisztet viselt, de a neve nem maradt fenn.

36 Az utolsó középkori pap, kinek nevét ismerjük, Demeter plébános és főesperes 1470>oől, aki valószínűleg Várdai István kalocsai biborosérsek kivan« eágára - a várépltés számadásait vezeti,

3

' és az özvegy Várdai ULklóané háztartására is felügyel.

38 Az egyház külön harangozót tartott, kinek létéről az 1453-ból fennmaradt földesúri összeírásból szerezhetünk tudomást.™ Szerzetesház Kisvárdán nem volt. A környéken az eazenyi pálos monostorról tudnak egyháztörténészeink, mely a vallásháborúk viharában elpusztult. A Zichy okmánytár egy határjárólevele még egy környéki szerzetes telepről tudósít, mégpedig a rozsályi Tisza révnél egy „capella haremitalis" létezéséről.

41 Kérdés, a remete szó alatt nem a Remete szent Pálról elnevezett pálosok egy kisebb monostorát kereshetjük-e? •olt-e Kisváráénak iskolája a középkorban? Hézagos adatainkból is igennel felelhetünk a kérdésre. Várdai látván 1456-ban egy levelében a várdai iskola régi mesteréről ir, s kéri nagybátyját, Várdai Miklóst, hogy a régi iskolamestert, aki Kómában is járt s most Várdán tartózkodik, küldje át Patakra, hogy kúriája provízórának segítségére legyen.

4 Ismét sző esik 1470-ben az iskolamesterről, a Scolari

sr

ól, aki az általa készített meséskönyvért 20 dénárt kapott Demeter esperestől, és a könyvkötéshez 12 dénárért szőke fonalat.

43 Hogy milyen volt ez az iskola és mit tanítottak benne, nem tudjuk. A mesternek erősen rendelkezésre kellett állnia földesurainak 8 a kis úrfiak részére meséskönyvet kellett fabrikálnia. A jobbágylakosság körében a műveltség csekély 57