Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Ferrarátől Kisvárdáig és vissza hat forintért tette »eg.

16 A templom környéke hamarosan a fejlődő város magva lett, Kápolna-utcának, másképp Szent László utcájának hívják, itt tartják a vásárokat, sőt 7. László egyenesen ehhez az utcához kötötten adományoz vásárjogot Várdai Istvánnak 1453-ban.

17 Plébániaházról nem tudunk. A 171. század elején kapja meg az egyház Várdai László kisvárdai házát, a mai zárdaépület helyén, azzal a kötelezettséggel, hogy az 1516-ban fiatalon elhunyt 7árdai Zsigmondért havonta hány misét kell 18 a plébánosnak mondania. Kegyszerekben, kienódiumo

kban bővelkedett az egyház. Egy elrabolt ezüst kehely visszaszerzéséről tudunk 1358-ból. Tudjuk azt is, hogy Tamás és Bálint papok 1424-ben keresetet inditottak János, várdai plébános ellen, aki elődje, Lukács plébános az ő testvérük halála után a plébániához tartozó klenődiumot megtartotta, 20 s mint örökséget, nem adta ki nekik. A perben a klenődi21 umok az egyháznak jutottak. Szép jövedelmet is jelentett a kisvárdai plébánia. Az 1332-37. évekből fennmaradt pápai tizedszedői lajstromokban három éven át szerepel Kisvárda. Az első évben 1333-ban István várdai alesperes 10 garas tizedet fizetett akkor, amikor a kallói pap 11, a kemecsei 6, a szoboszlői 5» a karászi 6, a litkei 4, a pátrohai 3, az ófehértői 6 garassal 22 tett eleget tizedfizetési kötelezettségének. A következő évben 7árda már 12 garast fizetett, Kalló 13, Karász 6, 23 Pátroha 3» Litke 3, Borsóvá 3» Ugocsa 10 garast. 1335-ben nagyon jó termés lehetett: Várda 20, Kalló 25, Fehértó 4, Kaszony 5» Demecser 5 gsrast fizetett be a tizedszedők kezeihez.

24 Az egyház a XV. század közepén már anyaegyház volt, s több filiával rendelkezett, Mátyás plébános 1452. évi megerősitő levele beszél az egyháznak alávetett B

eaeppá"-król, melyeket csak a tizedjegyzék alap55