Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

nincsen, mindenesetre való színűnek látszik, hogy az ilyen földrajzi fekvésű, a korábbi évszázadokban már teléről szolgáló hely ebben a korban sem maradt lakatlan« Btellett a feltevés mellett szól, hogy a Syiren átvonnlcaac. az Árpádoknak meghódoló idegen lakosság a he ütő Tass vezértől vásárhely kijelölését kérte. A vásárszükséglet jelent» kezese sűrűn lakott területet feltételez. A Nyírséget a honfoglaláskor a főseregtől a ládi révnél a Tiszán átkelve Szabolcs, Tass és Tuhutua vezérlete alatt elvált sereg hódoltattá meg. Anonymus szerint Szabolcs -vezér a Tisza mellett a róla elnevezett földvárat építvén, a seregnek Tass vezérlete alatt álló, észak felé haladó része, minthogy a Tiszát használva útmutatónak, elérkezvén a Zomus folyóhoz, egy nagy mocsár mellett Tass vezér parancsára a róla elnevezett földvárat építették, melyet Anonymus szerint már az ő korában Saruvárnak hívnak.

5 „Ekkor Thosu az urának, Árpád vezérnek meghódolt nép kérésére vásárhelyet állítva, a Bír és Tisza közt, mely vásárhely saját nevét adá, melyet máig is Thosu-vásáránsk neveznek." Ez a Tasvására a mai Nyírtass község, mely ilyformán első vásárhelye volt hazánknak. Később, mikor a Várdai család egyre gyarapodó tagjai lettek Tass község földesurai is, a vásárt Kisváraára helyezték, ahol még 1836-ban is megvolt a nyoma ennek az ősi intézménynek a március elején tartani szokott csere vásárban, amelyen borjukat, rúgott borjukat cseréltek meddő tehenekért és göbölyökért.

11 A Szent István korában kikristályosodó Magyaror szagnak Kisvárda egyik határőrhelye lehetett. A Kárpátok medencéjét ekkor még teljesen ki nem töltő Magyarország határvonala az északkeleti részeken Göncz-Gálszécs-Ungvár 12 01csva-Erdőszáda irányban haladt. A határvonalon belül többnyire királyi birtokok te15