Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

REGI JEGYZŐKÖNYVEK fia KLsvárdának nincsenek is több évszázados városi életéből Írásos emlékei, a XIX. század elejéről már fennmaradt néhány jegyzőkönyv, néhány perirat, amelyek fényt vetnek a X7III. század viszonyaira is. Nem egyszer irtunk már a középkori Kisvárda erdőségeiről. Szomorú, hogy ezeknek pusztulása nem is olyan régi keletű. Az úrbéri viszonyok körül a XIX. század elején folyt, s több évig tárté nagy per egyik jegyzőkönyve a következőkben utal ezekre az erdőkre: „A 31* szám alá iderekesztett vizsgálatból, melynek Authenticateját kéri, nyilván kisül, hogy Kis Várda várossának, a X. Urbárium bé-hozásakor /1774/ még fennálló jő erdeje, a későbbi időkben levágattatván s ki-irtatván szánté földeknek, kaszálóknak fordíttatott..." A fent hivatkozott 31* számú vizsgálati jegyzőkönyvet is megtaláltuk az iratoknál. Ez a következőket mondja» „1818-ik Esztendei Október Holnap 11-ik Napján T. Ns. Zabolch Vrgyében fekvő X.Várda Mező Várossában, méltóságos s tekintetes X. Várdai Földes uraság részére tett mellesleg való vizsgálat. Kérdések: 1. Tudja é a Tanú, hogy a Kegyelmes urbárium behozása Üdéjekor, sőt az után is K. Várda Városának nevezetes erdeje vélt? 2. Igaz é ennél fogva az, hogy az őlta az erdő levágattatván, kiirtatván a Földje, Szántó Földnek fordíttatott, és azért a X.Várdai Proportié alkalmatosságával, a Földes Uraknak sokkal több Földje jutott, mint azelőtt volt? Első Tanú Varga András 65 esztendős, eö Hertzögsége X.Várdai ember az 1-ső kérdésre vallya, hogy ő ezelőtt 40 Észtekkel a bodrogközről jöven ide X. Várdába Lakni» már akkor a X.Urbárium béhozódott; a hogy az előtt K.Várdá121