Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

nak jó erdeje volt, onnan állítja, hogy még az odajövetelekor is, sőt a proportló behozásáig, mely idejövetele titán 9 Észtekkel esett, a Pap felől való Járásba, nevezetesen az Asszony Hegy környékén ollyan cserjés volt, hogy a Lakosok onnan bőséggel tüzelhettek, sőt voltak ollyan csonka tölgy fák is, hogy egyből-egyből meg lehetett egy szekérnek rakodni, egész a proportió bé jöveteléig, a Lakosok nem voltak a Fának szükibe; hanem a 2-ik kérdésre tett vallomásául fogva azon cserés Helyek a proportiők alkalmatosságával mind felmérődtek a a Földes Uraknak adattak, mely által azoknak sokkal több Szántó Földjük lett, mivel annak utána irtották s felszántogatták az erdő pedig vagy csere elpusztult. Második Tanú Farkas Gábor 64 eaztendős Szögyény Zsigmond kisvárdai jobbágya vallja: Hogy Kisvárda városának Pap és Ajak felől való járásba az igen szép tölgyes, nyárias erdeje volt s még az Urbárium behozásakor a Pap felől való járásba az Asszony Hegy tájékán jóllehet már akkor pusztult az erdő, egy-egy csonka tölgyből egy hat ökrös szekér fát is meg lehetett rakni, vesszőt, meregjét, szarufákat pedig bőséggel hordhattak a lakosok ugy, hogy a sárfütül fogva egész a papi határig erdő lévén, mely erdő a serházhoz pusztíttatott le leginkább gróf Yandernáth által. Elvált az Asszony Hegy tájékán olyan jő cserés volt, hogy. ha ott az ökrész az ökrét elvesztette, egész nap is kereshette. Volt még Klsvárdának az ajaki járásban a Ciberéé hegytől a Hintós hegyik jó erdeje." Ugyanezt vallja még 11 tanú, akik vallomásukra megesküdtek, nyilvánvaló ezekből, hogy ezek a ma annyira hiányzó erdőségek a XVIII. század folyamán pusztultak el. A földesuriszék 1814 Kisasszony havának 8-ik napján legelőt méretett ki a város lakosságának használatára a ktt122