Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)
ELŐSZÓ A Jósa András Múzeum Kiadványai sorozat 9. számaként 1977-ben jelent meg a Nyíregyházi szlovák /"tirpák"/ néprajzi és nyelvjárási emlékek c. kötetünk, melyről mind a hazai, mind a szlovákiai sajtóban - vállalkozásaikat elismerő recenziók jelentek meg. Ezért is határoztunk úgy, hogy az újabb kutatások eredményeit közreadjuk. Az előző kötetünk előszavában Németh Zoltán beszámolt az ún. "nyíregyházi szlovák nyelvjárást és népi emlékeket kutató munkaközösség" célkitűzéseiről, a kutatási feladatokról, a "tirpák" etnikum változásáról. Fölösleges lenne e kérdésekről újra szólnuik.A jelzett spontán munkaközösség ma is működik,változó,de bővülő tagsággal. A nyíregyházi kollegákon kívül, dr. Michel Markus* és dr. Jan Koma mellett újabb szlovákiai kutatók csatlakozására és segítségére is számíthatunk, örömmel vesszük, hogy egyre több fiatal kutató,főiskolai hallgató vállalkozik "tirpák" hagyományok gyűjtésére és feldolgozására. A nyíregyházi bokortanyák világa napjainkban komoly társadalmi,gazdasági változáson megy át. A századfordulón még 72 bokortanyát tartottak számon. Napjainkban a bokortanyák egyre fogynak. A városszélieket Nyíregyháza szippantja magába,a távolabbiek pedig új közigazgatási egységekbe olvadnak be. Kálmánháza 1949-ben alakult olyan tanyákból, amelyek korábban nagyrészt Ujfehértóhoz tartoztak. Felsősima ugyan nem vélt önálló községgé,de itt székel egy állami gazdaság, s így jelentős tanyai központtá fejlődött. Nyírszöllős eredetileg Kótajhoz tartozott, de már 1922-ben önálló községgé alakult. Uj abb an Nyíregyházához tartozik. Nagycserkesz 17 tirpák bokortanya összevonásával keletkezett, 1952-ben. A névadó Nagycserkeszen, mint belterületen ez új község lakosságának mindössze 11 JÉ-a él. Nyírtelek 1952-ben Nyíregyháza határából vált ki, 14 - nagyrészt tirpák - tanya egyesítésével.
