Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

Ezekben az új községekben az illetőség, a hovatartozás kérdése is változóban van»

FL.a Nagycserkeszhez tartozó bundásbokoriak egyrésze "bundásbokori"-nak,másrésze, főleg a fiatalság "nagycserkesz!"-nek mondja magát. Kik laknak ma a bokortanyákon? Zömmel még azok a gazdálkodók, akikben még megvan a "tirpák gazda" öntudata, akik esetleg még a szlovák nyelvet is ismerik. Zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznék, s a háztáji gezdeságuk termékeit az ÁFÉSZon vagy a hetipiacon keresztül értékesítik. A tirpák gazdák fiai és lányai már egy újabb generációhoz tartoznak, akik Nyíregyházán dolgoznék, sőt nagyrészük már a városban lakik. Ez az újabb generáció még kötődik a bokortanyákhoz. Akik a bokrokban leknek, új, modern házakat építenek. A házhoz nemesek garázs, hanem gyümölcsös is tartozik. A munkábajárás nem okoz nehézséget. Akik a városban laknak,szintén rendelkeznek tanyasi házzal,amelyet a szülő, nagyszülő vagy valamelyik rokon gondoz. Számukra a tanyasi ház lényegében hétvégi ház. Vannak olyan "tirpák gazdák" is, akik utód nélkül halnak meg, vagy gyermekeik távoli vidéken telepedtek meg, s az őai házra nem tartanak igényt. Eladni nem könnyű, mert hétvégi háznak nem minősíthetőek. Ezért furcsa ellentmondást tükröznek azok a bokortanyai utcák, amelyekben a hivalkodó épületek mellett bedeszkázott ablakú, nádtetős ház rogyadozik. A bokortanyák Jelenlegi átalakulásának bemutatását szükségesnek tartottuk azért, hogy egyrészt a nyíregyházi bokortenyák fejlődésének egyedi sajátosságaira felhívjuk a kutatók figyelmét, másrészt pedig a "tirpák" hagyománygyüjtés sürgőssége és fontossága mellett ismét szót emelhessünk. Erdész Sándor 2.