Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

lomkörébe tartozó megnevezések őrzik meg valamennyi hang eredeti magyar kiejtését. Ami Sulán részére elfogadhatatlan ebben, az nem más, mint a pontatlan kifejezés, "mert hiszen a többi magyar kölcsönszó is 'a magyar társadalmi környezetből való»..." - irja Sulán Béla. °

3 A kétféle átvételt - a hangtanilag változtatottak éa a változatlant - ő a kétnyelvűség kétfázisoa kialakulásával magyarázza. Az első fázis: a részleges kétnyelvűség, a második nyelv passzív ismeretével, általában a nyelvhatárok mentén,"ahol mindkét nyelv a védettség körülményei közt érintkezik egymással..." A második fázis: a teljes vagy tökéletes kétnyelvűség, amelynek "fokán a két nyelvi tudat elemei állandóan keveredhetnek éa keverednek egymással."Ez esetben "már megvannak annak a feltételei, hogy idegen fonémák átvétele is megtörténhet, vagyis a kétnyelvűség első fokon még feltétlenül helyettesitett idegen nyelvi hangok ezen a fokon már nemcsak nem helyettesitődnek feltétlenül, hanem fonologizálődhatnak ie..." * Tudvalévő,hogy például az "e"-re végződő magyar szavak "a" végződéssel mennek át a szlovákba. így az irodalmi szlovákban: kef e > kefa, teve-- ťava, zsemle •- zeml'a stb. A tirpák-szlovák nyelvjárásban: pernye y perňa, Erzsike 3- Erzika, stb. Hasonló a helyzet az "i" ŕ "a" átmenettel, pl.: néni^ néna, tepsi;- tepsa, gersli-- gersl'e lesz a tirpákban. A szlovák a/a kiejtése teljesen megfelel a nyíregyházi tirpák-szlovák nyelvjárás kiejtésének. Ez a szlovák /'£/ hang egészen közel van a magyar zárt /e/-hez, amelyet azonban Nyíregyházán és környékén az őslakos magyarok és a szlovákul már nem beszélő tirpákok nem ejtenek. A palóc tipusú /E/ kiejtésével viszont alig találkozunk a 54.