Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

nyíregyházi nyelvjárásban. Oka abban keresendő,hogy a gömöri nyelvjárás hatása kisebb mértékben és szórványosan érvényesülhetett az onnan elszármazott szlovákoknál. Igaz ugyan, hogy a Nyíregyháza környéki nyilt /e/ jelen van a környezet magyar beszédében, de a tirpákság is - mint a többi szlovák etnikum - hosszú ideig nyelvi zártságot alkotott mindaddig,amig nem lett általános a magyar nyelvű iskoláztatás. A "tirpák-tót" nyelv védekezése oly erős volt, hogy bár hangállománya elszakadt a középszlovák/a/-tól, megtalálta e helyettesítő /é/-t, mintsem teljesen fölváltotta volna a magyar /E/-vel. Nem ez lett tehát: ä/é > é > E, hanem ez: ä/é A é » e/E. A magyar /E/ a fiatalabb korosztálynál /60-65 évesek/ tapasztalható, amennyiben még tudnak néhány rigmust, dalt vagy imát és éneket. Ugyanakkor a szlovák /a/ helyett a magyar /A/-t is megtaláljuk. Például: "Besejen, ňeoriEn, SAmo eA mi rod'i..."; KopA,rEpA, xrEü,A to ^Er A bozE tEn."; "Nevesta sa radujE,Že jaj boti hotujE."; "Ha nincsen, hát Ale bud

'E mAť, Jó ax isten, bud'E pomáhAť." Az átvevő nyelv szempontjából mindkét jelenség az ún. forditott szubsztitúcióhoz tartozik /amikor szlovák hangot helyettesítenek magyarral/. A magyar magánhangzó-fonémák helyettesitéséről/szubsztitúciójáról/ az anyanyelvünkre oly jellemző négy hang, az /U-U/ és az /'ó-ó/ kapcsán szólunk. Ezek a hangok szlovák szóban nem bukkanak föl a nyíregyházi nyelvjárásban , csakis a magyar kölcsönszavakban, de nem kivétel nélkül. Féldák a helyettesítésre /szubsztitúcióra/: ü 7 ü/i - gyümölcsös r d'ümölcöé/d'imölcös: suset má aj veľ ki d'ümöléös; nem termelünk 7 netermelüjeme:taki anarož už ne

térmeItt

jeme; 55.