Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

gazdák elküldték legényfialkat magyar szóra s z ó g á 1M i ." 58 A szokás véglegesen megs

zun

t,

ami

kor létrejatt a kétnyelvűség, illetve amikor áttértek a magyar nyelvű iskolai oktatásra: előbb kétnyelvű tankönyvek segítségével, később,a századfordulón, már csak magyar nyelvű tananyaggal. 59 A valahai telepesek leszármazottéinak ma még föllelhető szlovák nyelvezetét a szakirodalomban "nyíregyházai nyelvjárás" /"nireďházske nárečie"/ megjelöléssel határozzák meg. Márkus Mihály "tirpák-tót"-nak nevezi ugyanezt. Azt a magyar nyelvet, amelyet beszélnek, Bienes István "tirpák nyelvjárás" fogalommal jelöli, és nem sorol ja"...határozottan a magyar nyelv egyik sajátos nyelvjárásába sem." A megjelölés alatt azt érti, " ... ahogy a tirpák a^agyar» nyelvet beszéli." Márkus Mihály "tirpák-magyar" nyelvnek nevezi, és a témáról bővebben is kifejti a véleményét ismert munkájában. Ha most átugorjuk az utóbbi közel másfél évszázadnyi időt, ée a tirpákok mai magyar és szlovák nyelvjárásának csak a hangtanát vizsgáljuk,olyan jelenségekre bukkanunk, amelyekkel már a részükre irt korabeli tankönyvek is foglalkoztak. Sulán Béla nem fogadja el Jozef Stole

nak az ún. "magyar társadalmi környezetből való kölcsönszavak" /slová, "ktoré patria do okruhu pomenovaní z maďarského spoločenského prostredia"/ magyarázatát. Stole ugyanis azt mondja, hogy a tökéletes kétnyelvűség /"dokonalý biblinguizmus"/ esetében - mint ami még fenéll pi. a legidősebb tirpákoknál - csakis a magyar társadalmi élet foga53.