Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

1,7 36,0 4,0 6,0 74,6 7,7 2,4 3,2 3.1 A terület szlovák anyanyelvi! lakosságának létszáma 1680-ban 13.725 fő volt, ebből egyedül Szabolcs megyíben 13.087 élt.KözülUk 51,4 % tudott magyarul le, 44,9 % csak szlovákul beszélt, felekezeti hovatartozás szerint legnagyobb részük evangélikus volt /7.020 fő - 53,6 ,</, őket követték a görög katolikusok /3.254 fő - 24,9 í/, majd a római katolikusok /2.554 fő - 19,5 %/, s végül az egyéb vallásúak /259 fő - 2 %/. Szatmár megyében egyedül Pátyod maradt szlovák, a Bereg megyei szlováklakta 3 közrégben egyetlen szlovákot sem irtuk össze. Az 1863-aa helységnévtár adatait tehát a népszámlálási statisztika is alátámasztja, miszerint a szlovák lakosság teljesen elmagyaronodott. Erre LEHOCZKY Tiv«d*r 1881-ben kiadott munkája is rámutat: azt Írja, hogy Márok-Papi lakosai "teljesen magyarokká váltak s kivált az uj nemzedék már a szláv nyelvet sem bírja." Mint láttuk, FÉHYES Elek 1847-es adatai óta több mint 3.500-al csökkent a terület szlovákjainak száma, annak ellenőre, hogy a beköltözések még ekkor is folytatódtak. "Mivel 1850 ée 1880 között még nem beszélhetünk a í.yirbátor 76 .Nyíregyháza 8,678 Or o e 100 ővenceellő - 80 Pátyod 433 Pijr/ztadobos 63 iJzentgyörgyábrány 50 /liyirábrány/ Tlszadob 102 UJfehér ti 216 18.