Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)
nea magyar lakosság tömegeit érintő erőszakolt magyarosításról, ezt a nagyarányú magyarosodást elsődlegesen spontán társadalmi folyamatnak tekinthetjük, amely a fellendülő tokás fejlődés, a meggyorsuló gazdasági növekedés, a megnövekedett földrajzi és szociális mobilitás és a városiasodás természetes velejárója volt." 42 A következő évtizedekben rohamosan csökkent a magukat szlováknak vallók száma; mig 1880-ban Szabolcs megye lakosságának 6,1 %-a volt szlovák,1890-ben már csak 2,8 % /6.897 fő/; 1900-ra még ez a szám is harmadára apadt: 2.066 fő /0,7 %/. >z 1900-as és az 1910-es népszámlálás már csak 4 helységben tüntet fel 50 főnél nagyobb szlovák csoportot / Kótaj , Hagykáli ó . Nyíregyháza és Oros /; 1910ben a megyében összesen csak 1.117 szlovákot Írtak össze /ez az összlakosság 0,35 %-a/. Á szlovákok számának ilyen nagyfokú csökkentéséhez ebben az időszakban már fokozottan hozzájárult a dualista kormányok erőltetett magyarosítása is, amely főként az iskolai oktatás területén fejtette ki hatását. Bár a néhány településen már több mint egy évszázados együttélés, a régebben megindult keveredés és a kétnyelvűség - amely egyéb népesedési, gazdasági és társadalmi erők együttes hatására az asszimiláció első lépése lehet - elősegítette a törz8területükről elvándorolt szlovákok asszimilációját, mégsem szűrhetjük le azt a tanulságot, hogy ilyen gyorsan beolvadt a terület szlovák lakossága a magyarságba; a népszámlálási adatok azonban mindenképpen jelzik azt a folyamatot,melynek sorén az eredetileg szlovák anyanyelvű lakosság előbb kétnyelvűvé vált, a szlovákot már csak otthoni, szűkebb körben használta, a 19.
