Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

vei a szerző név szerint nem adja meg azokat. Ekkorra már a fentebb emiitett helységeken kivül újabb szlovák betelepülések történtek Szatmárba is. Az addig puszta Nyircsaholy

ba 1812-től egy évtizeden keresztül települtek Zemplén,Sáros,Abaúj ós Ung megyebeli szlovák családok. Pusztadobos /vagy Vérasdobos/ a Borovszky-féle Szatmár vármegyei monográfia szerint 1804 körül kapott szlovák lakosságot. Pusztadobos elöljárósága 1864-ben úgy tudta, k hogy a község az "1816- évi országos szükség alkalmával Sáros Zemplén Ung megyékből tőt ajkú népekkel megnépesittetett, kik jelenben már jobbadán meg magyarosodtak." ^ Kern tudjuk, hogy melyik adat fedi a valóságot. SZIRMAY tiz évvel korábban megjelent müvében meg sem emliti Pusztadobost Szatmár megyében; egy kiadvány 1808-ban Szabolcs megyéhez tartozó pusztának /praedium/ jelzi. A későbbi statisztikák és helységnévtárak sem jeleznek itt szlovák lakosságot, csak az 1880-as népszámláláskor bukkannak fel 1smé t. A 18. század végén települt Bereg megyei Marok és Papi mellett Surány /ma Beregsurány/ is kapott szlovák lakosságot a 19. század legelején. 1864-ben úgy tudta a község vezetése, hogy "ez előtt 50-60 évvel vándoroltak be Zemplén megye felsőbb részéből, a' most már nevezett község fele részét tevő tót ajkú lakosai..." * Munkájának 1832-ben megjelent német nyelvű kiadásában MAGDA korrigálja adatait: ebben már 15 településről 26 Írja, hogy cseh-szlávok /"böhmische slaven"/ lakják. A legelső, minden községet részletesen taglaló munka FÉNYES Elek nevéhez fűződik, aki 1836-40-ben adta ki több kötetéé statisztikáját. ' A községenkénti lebontásnál megadja a lakosság számát,vallását, nemzetiségét; sajnos, 9.