Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)
a nemzetiségi lakosság számát külön nem tünteti fel. Az I. számú térképen azokat a helységeket Jelöltük, amelyekben F .ÍNYES munkája szerint szlovák lakosság is élt. FÉNYES statisztikája szerint Szabolcs megyében 15700 szlovák lakoe élt, ebből egyedül a Dadái Járásban /amelyhez Nyíregyháza is tartozott 13210 evangélikus - tehát szlovák - lakossal/ 14150, a Nyírbátori Járásban pedig 1350 fő. Tiszta szlovák lakosságú helységről nincs tudomása; a vegyes nemzetiségű falv8k közül 8 magyar-szlovák / Ibrány . Levelek , Lúgos , Keresztút - ma KótaJ -, Magy , Nylradony . Szalmád és Szentgyörgyábrány /. 2 magyar-németszlovák lakosságú / Pőc8petri és Rakamaz /; Nyíregyházán is három nemzetiség élt, csak arányuk volt más: szlovák-magyar-német . Még egy pusztán, Királytelken /ma Nyírtelek/ is emlit magyar-szlovák népességet. Szatmár megyében egyedül Pátyod on tüntet fel szlovák-román lakosságot. A megye népességének felekezeti hovatartozása kapcsán megemlíti, hogy "A• romai katolikus vallást magyarok, németek, s' kevés tótok követik;.;« az evangélikusok részint magyarok, részint németek és t<528 tok." A Szamosközi Járásról megjegyzi, hogy "Azon kevés tótok,kik a' magyarok közt Csekén, Kölesén, Peleskén, Lázáriban, 'stb lakván nagy részt elmagyarosodtak, különösen ki nem tettük." 9 A területhez tartozó Bereg megyei részen szintén Jelöl egy szlovák foltot. Itt 3 község / Marok . Pz.pl és Surány / volt magyar-szlovák lakosságú. A múlt század közepétől megsokasodtak az olyan kiad» ványok, amelyekből témánkhoz adatokat meríthetünk. 1847ben adta ki FÉNYES Elek már emiitett összefoglaló Bankáját. Megyei összesítő adataiból kiderül, hogy 7 él alatt 10.
