Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

ben szlovákok laktak. A fentebb szereplő helységek közül egyikben sem jelez szlovák lakosokat, Nyíregyházát is tiszta magyarnak jelöli. Munkája szerint tiszta szlovák Szatmár megyében Pátyod

. magyar-szlovák Kölese: Szabolcsban egyedül Acsád magyar-szlovák lakosságú/ez utóbbi községet tévesen Bihar megyébe helyezi/. Acsád kivételével ezekkel a községekkel a későbbiekben is fogunk találkozni. 1809-1810-ben jelent meg SZIRHAY Antal kitűnő munkája Szatmár megyéről. A megye nemzetiségi lakosságát ismertetve megjegyzi, hogy "A* Tatok még ide nem igen férkőzhettek, csak Jánk mező városba, Cseke, Lázári, Sárköz 18 és Pátyod nevezetű falvakban kevesen... találtatnak." A második kötetben a községek leírásánál nem emliti a jánki és csekei szlovákokat; Pátyod

ot ő is tiszta szlováknak veszi, akárcsak VÁLYI. A fentieken kivül megemlíti még,hogy Rozsály "most népetlen, és lakóssi kevesen vágynak, mint egy 36. gazda, a'kik Magyarok, Oroszok és Tőtok." 9 /A rozsályi szlovákokat később semmilyen forrás nem emliti. Azt kell gondolnunk, hogy az adat hibás, vagy egy gyorsan felezivédő ill. elvándorló népesség pillanatnyi állapotát jelzi./ Köleséről azt Írja, hogy "Til Lutherans vallást tartő Tőt gazda-is van a* helységbe, kik Nagy Károlyba áldozni, egyébként a' Református Templomba járnak." 20 MAGDA Pál munkájának első, magyar nyelvű kiadását 1819-ben adta ki, de adatai elég hiányosak. Szabolcs megyében egyetlen helységben emlit szlovákokat /ez valószínűleg a legnagyobb szlovák népességgel biró Nyíregyháza/, a többiről bizonyára nem tudott. Szatmár megyében "Magya21 rosodó Tótok 5. faluban Magyarokkal vegyesek." - Írja. Nem tudni, hogy ez a szám mely községekre vonatkozik, ml 8.