Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

ket Oroszok és Tőtök foglalták el",akik "a' felföld majdnem minden falvaiból" költöztek ide. A 18.század második feléből még három szabolcsi községről tudunk, ahová szlovákok települtek. Pócspetribe 1766-ben érkeztek katolikus telepesek "Magyarország felsőbb vidékeiről". *•* Kyiradony

ban Károlyi Imre gróf 1779ben épített templomot a romai katolikus szlovák telepeseknek; ekkor létesült ott a plébánia is, tehát a telepítés ezidőre tehető. * Szentgyörgyábrány /1901 óta Hyirábrány/ szintén a 18.század végén népesedett be éjra. Telepesei főként ukránok, szlovákok és románok voltak. 5 A szlovákok Árva megyéből költöztek a helységbe. A Bereg megyei szlovák szórványlakosság is ekkoriban telepedett meg. Marok és Papi szlováksága 1796-ban Varra^—— "••• ip» nó vidékéről "szivárgott" ide. ' A 18-19. század fordulója körül keletkezett statisztikai összefoglalók adatainak bemutatása előtt meg kell jegyeznünk, hogy az egyes szerzők más-más neveket használnak a nemzetiségek megkülönböztetésére. VÁLYI és SZIRMA Y is az ukrán

okat orosz

nak, vagy orosz-tót-nak nevezi. A szlovák

ok megnevezése általában tót

, de SZIRMAY ceehtótoknak /németül "böhmische eleven"/ is Írja, ezzel különböztetve meg őket az orosz-tótoktól

. Ezek előrebocsátásával tekintsük át, milyen adatokkal szolgálnak az ezldőtájt kiadott munkák. A 18. század legvégén, 1796-1799-ben Budán adta ki VÁLYI András 3 kötetes összefoglaló munkáját "Magyar Országnak leírása" cimmel. Ebben sem tükröződik teljes mértékben a falvak etnikai összetétele. A vizsgált területen csak három községet emlit, amelyeket részben vagy egészé7.