Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

nyit jegyzünk meg, hogy a Békés megyéből áttelepültek evaogélikus vallást követtek, ami megkülönböztette őket a később Szlovákiából áttelepültektől, akik legnagyobbrészt romai és görög katolikusok voltak. A források alapján vegyük sorra, bogy mely Szabolcs és Szatmár megyei községekbe települtek be szlovákok, és ahol lehetséges, megkíséreljük megadni a betelepülés idejét is. A 18. századi források közül az 1715-ös és 1720-as összeírás adatait dolgozatunkban nem tudjuk hasznosítani, mivel az ukrán és a szlovák háztartások számát összevontan adja meg. Az azonban kitűnik belőle,hogy néhány szlovák család már akkor is élt a területen. A% 1773-as öesszeiráe területünkön csak Nyíregyházán jelöl "Slavonics" lakosságot. E szláv nyelvű népességről tudjuk, hogy a betelepült szlovákokról van szó. Nem tudni, hogy Pátyodon miért nem említi a szlovák lakosságot,pedig azt már 1731beh /tehát több mint 20 évvel a nyíregyházi telepítés előtt/ római és görög katolikus szlovákokkal valamint ukránokkal telepitette be Bagossy László, aki 1724-ben kapta meg az akkor még pusztán lévő helyeéget. ' Egy 1779-es canonica visitatio Szabolcs megye három he

lységében,

Kyirbélteken

. Kyirgelsén és Nyíregyházán mutat ki szláv nyelvű népességet, de számukat nem közli. Byirgelse szláv nyelvű lakosságáról nem tudjuk, hogy voltak-e közöttük szlovákok. Azt tudjuk, hogy a 18. század végén ukránok is laktak a községben. Nyirbéltek betelepítésére vonatkozó adatokat a falu elöljáróságának PESTY Frigyes kérdőivére 1864-ben küldött válaszai adnak: "Nyír Beitekről a Magyar lakosok mint protestánsok kipusztíttattak 8 helyö6.