Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

Az anyagi és szellemi eszközök sokszor bizonyultak elégtelennek épitési terve, iskolafejlesztési elgondolása, egyházépitő munkája vagy politikai harca megvívásához. Ilyenkor csüggedés helyett eredeti ötletekkel, személyes tanitéi példamutatással, az igazság kimondásának rettenhetetlen bátorságával vitte előbbre az igazságos ügy diadalát. Ellenségei azok közül kerültek ki, akik önző érdekeik elvakultságában nem tudták, vagy nem akarták a közügyet szolgálni. Acélos akarata,megalkuvás nélküli törekvése a "közjó" előmozditásában kevés barátot, annál több ellenséget szerzett.Olyan szellemi alkat volt, aki a vele szembeszegülő nézeteket vagy égbekiáltó igazságtalanságokat nem fogadta tehetetlen beletörődéssel.Igen nBgy szükség volt erre a küzdőszellemre, mivel az egyes falvakban elterjedt az "öldöklő kór, a pálinkaivás és vele járni szokott munkátlanság". Bartha Mór a reformkor szellemiségéből táplálkozott. Ez megmutatkozott a gondolkodásában, tetteiben, és szellemi alkotásaiban /cikkeiben,beszédeiben/ is. E mellett jó szervező kézséggel is rendelkezett, amit a kis szatmári falvak Iskoláinak, templomainak, parochiáinak, takarékszövetkezeteinek, takarékmagtárain'ak, özvegy- ós árvagyámintézeteinek szervezésében és létrehozásában hasznosított. A műemléképületeket - az állaguk megóvásán túl - igyekezett az eredeti formájukban helyreállítani. Renoválás helyett restaurálást sürgetett /pl. Gacsályban/, Sajnos, anyagi eszközök hiányábsn elgondolásait nem tudta mindig következetesen megvalósítani. Önéletiratából most csak az első részt emeljük ki. Magyar történelmünknek, s ezen belül saját életének arról a szakaszáról vall hiteltérdemlő pontossággal, amely későbbi gondolkodását és magatartását egész életére meg4c