Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

határozta, tartalmilag kitöltötte. Az 1848/49-es szabadságharcban szerzett élményeit, ott szerzett tapaeztalats« it irja le - nem a tábornoki térképaeztal mellől, hanem a harcoló honvéd, a nép aspektusából nézve - bevonulása első napjától, a fogság utáni szabadulásig. Mint a hadbavonultak krónikása, a közvetlen élmények hatása alatt is igyekszik tárgyilagos Ítéletet mondani. Nem történelmet ir, hanem eseményeket jegyez,amely egy- és negyedszázad múltán Szabolcs-Szatmár történetének részévé vált. Épitő munkájával a múlt, feljegyzéseivel a jelen, példamutatásával s jövő nemzedékét gazdagította. Nyugodt lelkiismerettel állithatjuk.hogy modern szellemi és gazdasági eszközökkel küzdött népe anyagi,egyházi és erkölcsi felemelkedéséért. Életének legfontosabb eseményeit a következőkben foglalhatjuk össze. Bartha Mór 1831. március 30-án Fehérgyarmaton született. Szülei szintén fehérgyarmatiak, ún

= "hétszilvafás" csslád gyermekei voltak, "Öt fiukból hármat a fehérgyarmati iskolán túl, a sárospataki ref, főisc kólában" J

'taníttattak. Harmadéves akadémiai hallgató koréban 8egédtanitÓ8ágot vállal Sárospatakon, 1848 őszén, önkéntes jelentkezés után, besorozzák a honvédek közé és ettől kezdődően tizenhárom hónapon át teljesít katonai szolgálatot Dóstól a Kárpátokon át Aradig. Szabadságharci élményeit az utókor számára önéletiratának első részében irta le. A világosi fegyverletétel után a máramarosszigeti református gimnáziumban földrajz-történelem-latin tárgyak, tanítására, algimnáziumi tanári beosztásban alkalmazzék. Kétévi tanári működése után állásáról lemond és zsebében a legjobb működési bizonyítvánnyal visszatér a sárospataki kollégiumba. Félévi tanulást követő vizsgák után elbuceu»