Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

GACSÁLYI GÁBOR: AZ 1848/49-BS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI BARTHA MÓR NAPLÓJA ALAPJÁN I. rész*. BEVEZETÉS Ki volt Bartha Mór? Századunk első évtizedének végén, alig három évvel halála előtt Bartha Mór - családja ós barátai rábeszélésére - a gacsályi parochia évszázados falai közt elhatározta, hogy megírja életrajzát. Elővette az 1828« 38-as év közötti anyakönyveket, mert abban talált legtöbb üres lapot.Elkezdte irnl élete változatos eseményeit,209 oldalon róva a sorokat, mig csak ki nem esett kezéből a toll. Igy született meg utolsó szellemi alkotása az "Ön» életirat". * Ez a vallomás nem csupán politikai nézetét, mintagazdaságot alapító tevékenységét és egyházépitő munkáját tárja fel apró részletekre menően, hanem hü korképben örökíti meg a kis szatmári falvak magyar református népének életét, bemutatva elmaradottságát, a jobb életforma iránti törekvés sokszor kilátástalannak tűnő harcét és az elért eredmények tovább lelkesítő örömét. Munkássága három szempontból figyelemreméltós1. Kora fiatalságával együtt fegyverrel kezében vívja harcát szabadságáért és a haladásért. 2. Minden kezeügyében le=> vő-eszközt felhasznál a nép anyagi jólétének és szellemi felemelkedésének munkálására. 3. írásaiban és vezércikkeiben a szabad, független, erős erkölcsi alapokon álló uj társadalmi, politikai, gazdasági élet kibontakozását szolgálja.