Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

ta nekem a kancellárián levő szállását 8 még telhetőleg kosztozá8omat is - a kancellárián végezhető segédkezési munkám fejében. Hogyne fogadtam volna el nagylelkű ajánlatát - hiszen az iskolák abban az időben tudvalevőleg szüneteltek B nem is végezhettem ott - ez idő szerint pályámat;minthogy pedig a tevékenység természetemhez tartozott, az itt végezhető munkát, ha megyei közhivatalnok nemis akartam lenni, tehát nem volt rám nézve szakszerű foglalkozás, de ismeretkörömet növelte, mindenekfelett pedig hasznosan és kellemesen szórakoztatott; de ez ő jóakaratát hü, kitartó és az ő és főjegyzője - Mosoni megelégedését kinyert munkámmal honoráltam. Az irodában töltött nappalt követő estve a ref.egyház akadémikus rek tora Pienes Balázs /később nsgydobosi lelkész/ ennek segédtanítója Bartha Ignácz szeretett unokatestvérem /megh

0 1849. őszén tüdővészben/ s Asztalos György segédlelkész társaságában folyt le rendesen /ez utóbbi még most is él mint nagykárolyi rendes lelkész ée nyug. ëspereB s már akkor is és ma is hires szónok a vármegyei gyűléseken/; de rajtuk kivül megjelent ott több megyei tisztviselő ás vidéki reform, pap is, különösen Kézy Sándor /ekkor kaplonyi, később jármii, ismét később magyargéresi pap, ahol halt meg is/; Bajza István /akkor kismajtónyi később gencsl lelkész, ahol halt meg is/, akik csaknem minden nap bejöttek Károlyba. Kohón olvastuk a debreczeni politikai lapokat, hogy tájékozva legyünk az országgyűlésen és a hazánkban történtek felől. Szomorú újév virradt ránk az 1849.évet megújító Jen. elsejével, de azokban a napokban olvasott dolgok nemhogy lohasztották volna az én ismert vágyakozásomat, sőt inkább növelték. Az "Alföld" c. politikai napilapban Petőfi megjelent ujávi verse pedig egészen extázisba hozott az