Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

győzelem folytatását ... erre mutat legalább is a már el­foglalt területen kény-kedv szerint gyskorolt brutalitás és a megy.kormány által felajánlott békének azzal a döly­fös "unbedingte Unterwerfung"-féle okos mérsékeltségetki­zárd követeléssel visszautasítása, mely a magyart mint­egy kaudiumi járom alatt elvonulásra akarta kényszeríte­ni; nem gondolva meg, hogy ezt a nemzetet ilyféle ezred­éves megalázólag tönkretevő megalázkodásra, ilyen törté­neti múltjához hűtlenségre birni nem lehet... felhasznál minden lehetőséget a tél folyamán,hogy egy tavasszal meg­indítandó hadjáratban, a győzelem esélyeit magának bizto­sítsa - a hiányos felszereléseket kiegésziti, a hadsereg létszámát felemeli sat. sat. Természetesen ily kényszerítő körülmények között,nem lehetett a katonai emberanyagot úgy megválogatni, hogy csak legalább is /5 láb és 2 hüvelyk/ magasságú s tökéle­tesen ép legényeket vegyenek be as alakított különféle ezredekbe, zászlóaljakba, csapatokba... meg kellett elé­gedni olyanféle egyénekkel is mint ón voltam, aki elbírja a puskát s lelkesedéssel pótolja a kitermettség hiányát. A honvéd vadász Vsn még, amikor e sorokat irom, egy élő agg ember F. gyarmaton - GacsályiLajos nyug. jár. biró; nálam idő­sebb, akivel már a deési hadjáratban is együtt szolgál­tam, .mint a matolcsi század egyik alhadnagyával. E hadjá­rat után ő, mint megyei főjegyzői Írnok visszetért békés hivatásához, amikor a főjegyzői irodába, Nagy-Károlyba behivatott. Vele ón baráti bizalmas érintkezésben voltam mindig, ismerte honvéddé lehetésem utáni olthatatlan vá­gyakozásomat, hivott és magával vitt. N.-Károlyba azzal a biztatással, hogy ott inkább elérhetem célom. Felajánlót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom