Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

161 kiérkezve, a Deésnek vezető országúton együtt haladt Hagy-Ilondán, Sősmezőn, Gaurán át Kackóra, nem lehetett felcserélnünk friss előfogattal - rendelkezéeünk alatt megtartottunk. Keeken állomásozásunk az előző rendkívül hideg időben a havas mezőn künn töltött éjszaka után as U.jfalvy lakatlanul egy öreg nő gondviselésére hagyott kastélyban, nagy kényelmet ée gazdag ellátást találtunk, melyet kiélvezni már azért sem tartózkodtunk, mert ast hallottuk, hogy a kastély ura azért nincs itthon, mert as osztrákok kai cimborálván, a magyar aereg jövetelével, magáré nésve tanácsosabbnak tartotta "megugrani". Ám e kényelmet megzavarta az a vak lárma, hogy Deés felől néhány ágyúlövés hallatszott, melynek hallatára a hasakban és a mintegy körben épült község egymásra rúgó kerti pusztái által alkotott tágas téren,nagy tüzek mellett éjjelező népet felverte e riadó, s a községen átmenő országúton sorakozásro parancsolták. Mi is azonképen tettünk; de miután nem kel lett ellenség elé vonulni, viaszabocaátottak mindenkit szállására,tanyájára. Én és Szabó Lenci barátom is együtt mentünk vissza szállásunkra, utunkat ama tágas kerti térségen vettük, a hol a riadó előtt, nagy tűsek körül sok eok nemzetőr tanyázott. Ezeket a tanyákat most mind elhagyva s a tüzmáglyákat behamvsdva találtuk; agy helyen azonban két derék ökröt láttunk ember és ssekér nélkül nagy rakás ssénán fekve - kérődzve. Mi volt következetesebb, hogy mint elhagyott, gazda nélküli jószágot felfogtunk, okkupáltuk s a kvártélyról fuvaros oláhainkat érte elhívtuk, elvesettettük e gondjukra bistuk. Reggel as egyík oláhot felsslegsseé vált két kis ökrével Kis-Bunyro el-hazabocsátottuk, a az 6 ökrei helyett • most már magunk tulajdonának tsrtott két nagy ökröt fogattuk bs.Yolt