Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

ve, mint "kiváltságszerü ezredtulajdonság, s ezért változott az ezred neve: Első Honvád Vadászezred"-re. Később Kossuth Lajos huszonöt főnyi testőrségét Debrecenben ebből az ezredből válogatták.! városháza ászaki szárnyában, az emeleten lévő lakása ajtaja előtt két-két legény felváltva, keresztbe tett szuronyos fegyverrel állt őrt. Az elszállásolás Nagyváradon a püspöki rezidenciában történt. Bemer püspök palotájának földszinti termeiben csak átmeneti szállást kaptak. A kiképzés már itt megkezdődött, a kaszárnyában ideiglenes altiszteket vezényeltek az egységek élére. Ez prőbajellegü beosztás volt ée azok a bonvédek javasolták bajtársaikat e kisebb egységek vezényletére, akik már az 1848. esztendőben is részt vettek s szabadságharcban és kitüntették magukat valamelyik csatában. Bartha Mórt mint a dési csatában harcolő szabadságharcost, ismerős bajtársai ajánlották ideiglenes altiszti beosztásra. Az Így kinevezett altisztek a városben kaptak szállást, ebédet és vacsorát, csak nappal vonultak be gyakorlatra a kaszárnyába. A nagyváradi rövid tartózkodás idején állították össze az első osztályt, aztán a másodikat, s fokozatosan a többit. A menetkész osztályokat Debrecenbe irányították. A debreceni kiképzés részleteit Bartha Mór memoárjában hitelesen mondja el. A Kárpátoktól Világosig A magyar polgári forradalom és szabadságharc utolsó szakaszát - a cári intervenciótól a világosi fegyverletételig - úgy elevenítjük fel, hogy a végső küzdelmek menetében megkeressük a szabadságharc Borsát megpecsételő nagyhatalmi érdekszövetséget, feltárjuk a Szatmár megyei honvédek ée a cári csapatok előőrsének első ütközetét a