Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

állásunk van, amit csak találni lehet." Parancsnoksága alá rendelte a Nagybányán talált seregrészeket és december 20-ig ellenséggel nem találkozva Kisnyirjesig vonult. Az első csatája december 22-én volt Csicsőkápolnánál. Jablonszki osztrák ezredes éjszakai rajtaütéssel akarta Bem seregét meglepni, de kísérlete sikertelen maradt. A fürge tábornok a kora hajnali órákban talpon volt és négy őrai tüzérségi előkészítés, gyalogsági, majd lovastámadás után szuronyrohammal nyert csatát. Ez a győzelem nyitotta meg az utat Dés, karácsonyra Kolozsvár, 1849 március 15-re majdnem az egész Erdély visszafoglalásához. A téli hadjárat Erdély felszabadítását, Debrecen és a Tiszántúl védelmét eredményezte. Az első honvéd vadászezred A Szabolcs-Szatmár megyei honvédek szabadsághracának ez újabb fejezetében arra a kérdésre igyekszünk feleletet adni, mi történt azokkal az önkéntesekkel, akik kimaradtak Bem tábornok hadseregéből? Bartha Mór, aki véletlenül került a kimaradtak közé, memoárjában részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az 1848 november végén Désről Szatmárra érkező sereg egy része nem mert a Szamos hidon átmenni, mert az a hir terjedt el, hogy összegyűjtik a lézengő honvédeket, fegyverüket pedig elkobozzák. Bartha Mór e hir hallatén bajtársaival úgy döntött, hogy nem mennek be a városba, hanem tovább menetelnek a Szamos bal partján Csengerig ós Nagyecseden át térnek haza Fehérgyarmatra. Elgondolásuk sikeresen megvalósult. Otthon a szülők nagy örömmel fogadták fiaikat. Hazatértek, de a megyei és országos kudarcok utón sem kedvetlenedtek el annyira, hogy ne lettek volna